Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Gondolatok az élet érdekekről, kapcsolatokról

2010.01.08

Ha nincs tudásod, kompetenciád, akkor legyen jó sógor, -koma, -barát kapcsolatod, és tegyél szert sok-sok pénzre.

Rochild-ot is mindenől lehetet kérdezni, csak az első egymillió dollárjáról nem. Nálunk azt hiszem az ország lakosságához képest sok kisrochildot tartunk el. Ők egymást segítve minden trutyiból kihúzzák egymást.

Így év elején vidám, derűs hangulatú mondatokkal szerettem volna kezdeni, de elkövettem egy óriási hibát. Már az első héten megpróbáltam ügyet intézni. Nem sok sikerrel. Nekem se bennfektes kapcsolatom, sem pénzem nincsen arra, hogy jobb pozícióba kerüljek.

Gondoltam majd valami vidám hírrel szolgálok, de azt sem igazán találtam, így aztán maradt a rideg valóság.

Régi korok óta, már Rómában is, "cirkuszt kenyeret a népnek" és akkor elvan elvéből mára már lassan csak a cirkusz marad. Egy terület nem működik gördülékenyen, hibátlanul. Nálunk lassan már csak ügyek vannak, és botrányok. Pl. BKV., egészségügy, bankszektor, szociális terület, oktatás, humánpolitika stb.

Az új költségvetés is annyira cinikus, -még elismert közgazdászok által is-, mert azoktól vesz el még többet, akik a legnehezebb helyzetben vannak: a fogyatékkal élőktől, az ápolásra szorulóktól, otthonban élő idősektől, kisnyugdíjasoktól, akiknek fűtésre sem telik, a gyermeküket egyedül nevelő szülőktől, a fedél nélkül élőktől, mert az őket ellátóktól is elvonásokat eszközöl. És sajnos még lehetne több csopotot is felsorolni.

Az alábbi cikkeket tájékozódásnak és elgondolkodtatásnak szánom. És sajnálom, ha szomorúságot, dühöt, haragot gerjesztek vele. Ezért csak erős idegzetűek olvassák el. Mindenki,  -ki ki maga-  vonja le a tanulságot.

 

Hét év börtönt kapott a Baumag-vezér

2010. 01. 08., 10:37Utolsó módosítás: 2010. 01. 08., 12:41

 

Nem jogerősen hét év börtönt és 9 millió forint pénzbüntetést kapott a Baumag Szövetkezet korábbi vezetője, Balázs László. A befektetési szövetkezet millárdokat gyűjtött össze kisbefektetőktől, majd a csődje előtt átmentette a pénzt más társaságokba. Az érdekvédők szerint a károsultak ezzel még nincsenek pénzüknél, az ügy nem oldódott meg.

 

Hét év börtönre és 9 millió forint pénzbírságra ítélte a Fővárosi Bíróság pénteken, nem jogerősen, Balázs Lászlót a Baumag Szövetkezet volt vezetőjét. A férfit eltiltották a közügyektől is. Egy vádlott 1 év 8 hónapot, kettő pénzbüntetést kapott, négyet próbára bocsátottak, négy vádlottat felmentettek, illetve megszüntették ellenük az eljárást.

 

A bíróság indoklása szerint a Balázs László által kitalált konstrukcióban színlelt adásvételi szerződéseket kötöttek, amelyben a "tagok" szövetkezeti üzletrészeket vásároltak, és egy másik szerződést, melyben a szövetkezet magasabb áron, későbbi időpontban visszavásárolta azokat. A szerződésekkel kölcsönügyletet lepleztek, a szövetkezet így betétgyűjtést folytatott, anélkül azonban, hogy erre hatósági engedélye lett volna.

A szövetkezet felszámolásával kapcsolatban a bíróság megállapította, hogy már a fizetésképtelenség előtt Balázs László vádlott irányításával olyan szerződések köttettek, melyek alapján a szövetkezethez tartozó cégek tulajdona fokozatosan az Baumag Vagyonkezelő Szövetkezethez kerültek át, ez a tendencia a fizetésképtelenség bekövetkezte után tetőződött. A felszámolás elrendelésekor már nem volt egyetlen társaság sem a szövetkezet tulajdonában, a befektetők kielégítésére szolgáló vagyont kivonták - indokolt a bíróság.

 

"Nem oldódott meg"

"Ez csak a büntetőper, a károsultak helyzete nem oldódott meg" - mondta Füstös Ferenc, a Szövetkezeti Befektetők Érdekvédelmi Szervezetének elnöke. A becsapott kisbefektetők ugyanis egy fillért nem kaptak még vissza, az egy másik jogi úton, a Fővárosi Ítélőtáblán van. Az érdekvédők remélik, hogy a zárolt vagyon (ami ingatlanokat jelent) értékesítéséből juthatnak pénzhez a károsultak.

A közel 40 milliárd forint követelés fedezésére azonban nem biztos, hogy elegendő az összeg. A felszámoló Mátraholding ugyanis kiürített céget talált a Baumag Szövetkezetnél, annak ellenére, hogy Balázs László szerint megvan a vagyon. Egyelőre nem tudni, hogy mennyit érnek a lefoglalt ingatlanok, de a kifizetésre mindenképpen várni kell még. Füstös Ferenc reméli, hogy a jelenlegi - nem jogerős - ítélet meggyorsítja az ítélőtáblán folyó pert is és az érdekvédőknél gyakran panaszkodó károsultak pénzükhöz jutnak.

 

 

Tizenöt éve kezdődött

A Baumag Általános Befektetési Szövetkezet története 1995-ben kezdődött, ekkor alapította meg 7 fő 70 000 forint tőkével. A Befektetési Szövetkezetek Károsultjai Érdekképviseleti Egyesülete (Egyesület) szerint az akkori hatóság 1999. január 1-jei hatállyal letiltotta a Baumag Szövetkezetet, de a gyakorlatban tovább folyt a tevékenysége.

A szövetkezetbe lépő alanyok (befektetők) befizetései mindig készpénzben zajlottak és a pénzek sorsa az Egyesület szerint a pénztártól fogva követhetetlenek voltak. Annyit tudni, hogy cégek alakultak, de ezek neve, székhelye és tulajdonosi köre folyamatosan változott az érdekvédők szerint. A cégeket ráadásul ritkán jellemzi nyereségesség, életben csak a befizetések tartják őket.

A Baumag 2003. október 9-ig működött, majd csődöt jelentett. Akkor úgy tűnt, hogy a befektetők akarták túl gyorsan kivenni a pénzüket, de könyvszakértői vizsgálatok szerint már 2001 óta csak az új befizetések tudták fedezni a megígért hozamokat.

 

Új szövetkezet régi tulajdonosokkal

Bonyolító tényező, hogy a menet közben megalkotott új szövetkezeti törvény miatt létrehozták a Baumag Vagyonkezelő Szövetkezetet (melyet ma már Agenda-H Vagyonkezelő Szövetkezetnek hívnak), amelybe egy úgynevezett szindikátusi szerződésen keresztül mentették át a vagyont és amelynek ugyanaz volt a tulajdonosi köre, mint a Baumag Szövetkezetnek. Ez utóbbit 2004 áprilisában vonták felszámolás alá. Az Egyesület szerint a kialakított szerződéses konstrukcióból eredően nincs a károsultak és az Agenda-H Vagyonkezelő Szövetkezet között semmiféle jogviszony.

 

2007-ben a Fővárosi Bíróság a Baumagot és 18 érdekeltségébe tartozó céget 18 milliárd forint megfizetésére kötelezte, a kamatokat nem is számítva. A károsultak közel 20 milliárd forintot fizettek be és ehhez ugyanennyi kamatot is követeltek. Még a működési időszakban a nyereséghez jutó befektetők 20 százalék forrásadót is fizettek, amelyet 2008-ban visszaköveteltek az állam felelősségére hivatkozva.

Már az akkori ítélet szerint is megállapítható volt, hogy a Baumag Szövetkezetből a felszámolás előtt pénzáramlás történt a Balázs László által irányított cégek felé.

 

Az OTP-hez igazol az elítélt exállamtitkár, Benedek Fülöp

2010. 01. 08., 14:13Utolsó módosítás: 2010. 01. 08., 15:34

 

Az OTP-nél fog dolgozni a hivatali visszaélés miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Benedek Fülöp egykori államtitkár - derült ki a bank vezetője, Csányi Sándor nyilatkozatából. A befolyásos barátokkal rendelkező Benedek régi vadásztársa Csányinak, az elítélt exállamtitkár korábban az [origo]-nak azt mondta, hogy a nyolcvanas évek óta ismerik egymást. Az utóbbi években több állami vezető is az OTP-nél kötött ki.

 

Az OTP Csoportnál folytatja pályafutását Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) közelmúltban lemondott vezérigazgató-helyettese - derült ki Csányi Sándornak, az OTP Bank Nyrt. elnök-vezérigazgatójának szavaiból. Csányi a Debreceni Egyetem Agrár-Műszaki Tudományok Centruma évnyitó szakember-találkozóján az OTP fontos üzletpolitikai céljának nevezte, hogy jelentős szerepet vállaljon a földforgalmazásban és -finanszírozásban, és az MTI tudósítása szerint megjegyezte, hogy "Benedek Fülöp csatlakozik az OTP Bankhoz".

 

"Az OTP Bank projektet alapított a meglévő agrárfinanszírozási lehetőségek, különös tekintettel az európai uniós támogatások erőteljesebb kiaknázásával, illetve az ágazati szereplők intenzívebb finanszírozhatóságának feltárásával kapcsolatban, ebben vesz részt Benedek Fülöp agrárszakember" - közölte az OTP az [origo]-val.

 

Felfüggesztett börtönre ítélték

Benedek Fülöp a közelmúltig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egyik vezérigazgató-helyettese volt, a Heves Megyei Bíróság azonban december elején másfél év börtönbüntetésre ítélte, de három évre felfüggesztette a határozatot első fokon. A bíróság szerint visszaélt hivatalával az egykori földművelésügyi minisztériumi államtitkár.

A szövevényes ügy előzménye egy 202 hektáros, pákozdi ingatlan művelésből való, a jogszabályok megsértésével történt kivonása volt. A hivatalnok közben az MNV agrárügyekért felelős vezérigazgató-helyettese lett. Az ítélet kihirdetése után Benedek lemondott posztjáról, amit Oszkó Péter pénzügyminiszter elfogadott, a történetnek azonban ezzel nem lett vége. A Fidesz amiatt támadta, hogy szabadságmegváltás címén 41 napra 2 millió 73 ezer forint jár, a január 1-től február 14-ig tartó felmondási időre pedig 2 millió 700 ezer forint, kerekítve tehát összesen 4,8 millió forint illeti meg.

December közepén - a Magyar Nemzet információja szerint - az ügyészség vesztegetés miatt is feljelentést tett Benedek ellen. A hivatal annyit erősített meg az értesülésből, hogy az eljárás során érkezett új bejelentés, ami alapján ismeretlen személy ellen kezdeményeztek új ügyet.

 

Jó kapcsolatokkal rendelkezett

Benedek és Csányi régóta jól ismerik egymást, időnként vadászni is szoktak együtt. Benedek korábban az [origo]-nak azt mondta, ismeretségük még a nyolcvanas évekre nyúlik vissza, amikor ő egy tsz-érdekképviseleti szervezet titkáraként kapcsolatban volt a minisztériummal, ahol Csányi dolgozott.

Benedek emellett jó kapcsolatokat ápol Medgyessy Péter egykori miniszterelnökkel és Erős Jánossal, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgatójával is. Az egykori államtitkár velük is szokott vadászni, és közös vállalkozásuk is volt. Már a pártállami időszakban magas rangú politikusokkal találkozott. "Vadásztattuk Losonczi Pált (az elnöki tanács elnöke volt), Czinege Lajost (egykori honvédelmi miniszter) és egyszer még Kádár Jánost is" - sorolta, azonban hozzátette, hogy nem az ő meghívására érkeztek ezek a vezetők, ő csupán a vadászat lebonyolításáért volt felelős.

 

Simicska, Szász, Pintér

Nem Benedek Fülöp az első olyan korábbi állami vezető, aki a banknál folytatja a pályafutását. Simicska Lajos, az APEH korábbi elnöke 2001-ben jelentette be, hogy az OTP Lakástakarékpénztár Rt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedik tovább. Simicska 2002 nyaráig dolgozott a legnagyobb magyar kereskedelmi banknál.

Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi elnöke elnöki főtanácsadóként dolgozott az OTP Bank Rt.-nél, majd ő lett a bank szerbiai leányának első embere is, innen pedig újra tanácsadóként tért vissza a bankhoz. Pintér Sándor, a Fidesz kormány korábbi belügyminisztere is kapcsolatban áll az OTP Bankkal, mégpedig a társaság igazgatóságának külső tagja. Pintért és az OTP-t 2004-ben meg is büntette a pénzügyi felügyelet a bennfentes kereskedési szabályok megsértése miatt.

 

 

Bojkottálta az MSZP a benzintendert vizsgáló ülést

2010. 01. 08., 14:02Utolsó módosítás: 2010. 01. 08., 14:03

 

Nem jelentek meg a honvédelmi és rendészeti bizottság pénteki ülésén az MSZP-s tagok, így a benzintender miatt összehívott ülés határozatképtelen volt. A fideszes bizottsági elnök napokon belül újabb ülést akar összehívni, mert ki kell derülnie, kivételezett-e a kormány az OMV-vel a közbeszerzési eljárásban.

 

Határozatképtelen volt az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának a benzintender ügyében tartott pénteki rendkívüli ülése, amelyet a Fidesz hívott össze. Az ülésen ugyanis nem jelentek meg a szocialista képviselők.

 

A testület fideszes elnöke, Lázár János azt közölte, hogy a rendkívüli ülésen új közbeszerzési eljárás kiírására tettek volna javaslatot, de mivel ez nem sikerült, néhány napon belül újabb ülést hív össze az ügyben. Még az ülés előtt azt mondta, azért hívták össze az ülést, hogy kiderüljön, a kormány miért volt részrehajló a közbeszerzési kiírásánál, miért kedvezett az osztrák államnak és az OMV-nek, és milyen háttéralkuk köttettek. Lázár János szerint nyilvánvaló, hogy az OMV "szája íze szerint" írták ki a tendert.

A fideszes bizottsági elnök szerint a decemberi "utólagos papírozás", az akkor módosított kormányhatározat is a kormány alkalmatlanságát bizonyítja, mert a nemzetbiztonsági kockázatokat még a tender kiírása előtt kellett volna mérlegelni, nem utána. Tudomásuk szerint a rendőrök hetek óta nem tudják, hol tankoljanak, az erdészeti gazdaságok, nemzeti parkok traktoraival pedig akár 50 kilométert is földúton kell megtenni, amíg OMV-kutat találnak.

 

Büszkék a megtakarításra

Az ülésen megjelent Molnár Csaba kancelláriaminiszter és Avarkeszi Dezső, az igazságügyi és rendészeti tárca államtitkára, ám miután a testület nem volt határozatképes, mindketten távoztak. A testület meghívásának eleget tett Michael Zimmermann osztrák nagykövet is, de ő sem nyilatkozott.

Az ülés előtt Molnár Csaba azt nyilatkozta, hogy a kormánynak nincs titkolnivalója a benzintender ügyében, sőt, mint mondta, kifejezetten büszkék arra, hogy a pályázattal félmilliárd forintos megtakarítást érhető el. Szerinte a benzintender törvényes volt, és a nemzetbiztonsági érdekek sérelme nélkül lehetett elérni, hogy több mint 600 állami és önkormányzati intézmény a tavalyi árnál lényegesen olcsóbban tankolhasson az idén. Avarkeszi Dezső államtitkár pedig arról beszélt, hogy az átállás semmilyen problémát nem okozott a rendőrségnek.

 

Utólag igazították ki a jogszabályt

A Közbeszerzési Értesítő december 23-i számában jelent meg az a hirdetmény, amely szerint a kormány több mint 11 milliárd forint értékű szerződést köt az osztrák OMV benzinkúthálózattal. A szerződés értelmében a kormány idén, az állami szervek autói számára 50 millió liter benzint vásárol az OMV-től. A közbeszerzésen az állami szerveket korábban ellátó Mol lett a második, amely néhány százmillióval drágább ajánlatot nyújtott be.

A tender eredményhirdetése után a kormány december 29-én kiadott egy kormányrendeletet, amely kimondja, hogy a rendvédelmi és a nemzetbiztonsági védelem alá eső szervek üzemanyagot csak nemzetbiztonsági ellenőrzés alatt álló cégektől szerezhetnek be. Az OMV nem ilyen, a Mol viszont igen, így ez a rendelet tette egyértelművé, hogy a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok csak a Moltól vásárolhatnak üzemanyagot. Szollár Domokos kormányszóvivő ezt azzal indokolta utána az [origo]-nak, hogy eddig mindig a nemzetbiztonsági védelem alatt álló Mol nyerte a tendereket, most nem ez történt, ezért a jogszabályokat utólag kellett a helyzethez igazítani.

A benzintender miatt az ellenzék élesen támadta a kormányt. A Fidesz és azt MDF azt állította, hogy eredetileg a rendőrségre is vonatkozott volna a kormány benzintender-terve. Az ellenzéki pártok szerint rendőrség illetékesei meg is kapták az OMV-s kártyákat, márpedig ezeket rendszám alapján állítják ki, vagyis az osztrák tulajdonú olajvállalat birtokába kerültek ezek az adatok. A kormányszóvivő szerint ez nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, mivel a rendőrség, tűzoltóság és mentők rendszámai szerinte közérdekű adatnak számítanak.

 

 

Hadat üzent a H1N1-oltásnak egy német orvos

2010. 01. 08., 8:07Utolsó módosítás: 2010. 01. 08., 9:38

 

Mi köze a H1N1-világjárvány kihirdetéséhez a betegség elleni vakcinát gyártó cégeknek? Erra a kérdésre keresi a választ egy német orvos, korábbi parlamenti képviselő, Wolfgang Wodarg. Szerinte az Egészségügyi Világszervezet indokolatlanul gyorsan hirdette meg a világjárványt és bár erre utaló bizonyítékai homályosak, szerinte ebben benne lehetett a gyógyszergyártók keze. Magyarországon eddig 58 ember halt meg H1N1-megbetegedéssel összefüggésben.

 

Az évszázad egyik legnagyobb orvosi botrányáról beszélt Wolfgang Wodarg, a PACE (az Európa Tanács Parlamenti Bizottság) egészségügyi bizottságának elnöke decemberben a német Tagesspiegel című napilapnak adott interjúban. Az orvos szerint tavaly tavasszal az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megalapozott bizonyítékok nélkül jelentette be az újinfluenza világjárvánnyá dagadását.

 

A bejelentés és a vele járó kötelezettségek szerinte sok országban kényszerhelyzetbe hozták a politikusokat, akiknek azonnal reagálniuk kellett. Ez egyebek mellett azt jelentette, hogy gyorsan szerződést kötöttek az újinfluenza elleni vakcinát gyártó cégekkel, amivel lényegében vállalták a felelősséget a védekezésért - mondta az orvos a Pharma Times című független gyógyszerész magazinnak. "Az oltóanyagok gyártói hatalmas nyereséggel számolhattak anélkül, hogy bármilyen pénzügyi kockázatot kellett volna vállalniuk. Annyi volt csupán a dolguk, hogy megvárják, amíg a WHO kimondja a pandémia szót" - mondta a lapnak Wodarg.

 

"Az első áprilisban jelentetett mexikói megbetegedések után a WHO nagyon gyorsan, júniusban világjárvány-riadót fújt" - állítja a német orvos. "Nagyon csodálkoztam, amikor 4-500 megbetegedés után máris járványhelyzetet jelentettek, miközben valójában egy teljesen normális lefolyású influenzáról van szó. Április óta nagyon szkeptikusan figyelem, mi történik" - mondta az [origo]-nak Wodarg.

 

Szerinte a WHO akkor sem volt megfelelő bizonyítékok birtokában, amikor nyáron a legmagasabb pandémiás fokozatba sorolta a H1N1-járványt. Mint mondta, mindezek miatt mostanra nagyon megrendült a bizalma a WHO-ban: "Nagyon felfújták az egészet" - állította az [origo]-nak.

 

 

Megfigyelte az influenzát

 

Wolfgang Wodarg korábban a német parlamentben a Szociáldemokrata Párt (SPD) képviselője volt, orvos és járványügyi specialista, fő területe a tüdő- és környezetbántalmi betegségek. Mint az [origo]-nak mondta, az 1980-as évek végén, az 1990-es évek elején egy kis német régióban kialakított egy influenza megfigyelő rendszert, ahol éveken át gyűjtött és elemzett adatokat a lakosság influenza előtti és közbeni egészségügyi állapotáról.

 

Az Európa Tanács a német orvos indítványára foglalkozni kezdett a gyógyszergyártó cégek és az újinfluenza-kampány kapcsolatával.

A tanács a jogállamiság elvét, az emberi jogokat és az alapvető szabadság- és emberi jogokat védelmező kormányközi szervezet, melynek 47 tagállama van, köztük Magyarország.

 

Wodarg szerint a tanács azt tervezi, hogy vitát indít a problémáról és felállít egy vizsgálóbizottságot is. A vizsgálat arra terjed ki, hogy milyen hatást gyakoroltak a vakcinagyártásban érdekelt cégek a kutatókra, kormányzati szervekre és a WHO-ra. Január 28-án meghallgatást tartanak a problémáról Strasbourgban - mondta Wodarg, amin rajta kívül, a tervek szerint a bizottság, a WHO, és a gyógyszeripar képviselői is részt vesznek. Arról még nincs döntés, hogy az ülés nyilvános lesz-e.

"A legfőbb cél az, hogy a gyógyszercégeknek semmilyen körülmények között ne engedjék meg, hogy befolyásuk lehessen a pandémiás vészhelyzetekre" - mondta az orvos a Pharma Times-nak.

 

Nem megengedhető, hogy a járványt egy olyan szervezet kiáltsa ki, amelyre befolyást gyakorol a gyógyszeripar - mondta az [origo]-nak Wodarg, aki azt állította, információi szerint a WHO-nál dolgoznak vagy dolgoztak olyan munkatársak, akik részt vettek a világjárvány kommunikációjában, miközben elkötelezettségeik voltak a gyógyszeripar felé, bár ennél konkrétabb bizonyítékot nem tudott mondani.

 

Wodarg az [origo]-nak azt mondta, "egyértelmű botrány", az újinluenza világjárvány kihirdetésének módja. "Ha tudományos alapon kezelnék az újinfluenzát, akkor szükség lenne például olyan számokra, amelyek alapján össze lehetne vetni az újinfluenzát a hagyományos influenzával. Ilyenek viszont nincsenek" - jelentette ki.

 

Összehasonlíthatatlanság

Az [origo] egy korábbi cikkében írt arról, hogy miért nem léteznek ilyen statisztikák. A szezonális influenzához köthető haláleseteket azért nem tartják számon, mert sokan a szövődményekbe halnak bele - mondta az [origo]-nak Ritoók Emese, az ÁNTSZ kommunikációs főosztályának munkatársa. Mivel a halálozási okot nyilvántartó regiszterek világszerte megbízhatatlanok, a kétféle influenzában elhunytak számát nincs értelme összehasonlítani - jelentette ki Pusztai Zsófia, a WHO magyarországi irodájának vezetője.

 

Mint az [origo]-nak mondta, a H1N1 gyakran támad meg fiatalokat. "Bár a halálesetek számát nem lehet összevetni, lényeges különbség a H1N1 és a szezonális influenza között, hogy az újinfluenza főleg a 60 év alatti korosztályból szedi áldozatait, sok terhes nőt is megtámad a betegség és nagy a fertőzőképessége. Kb. 25-30 százalékban más betegségben nem szenvedő áldozatai vannak, és sok esetben elsődleges, közvetlen következmény, a vérzéses tüdőgyulladás a halál oka" - mondta Pusztai az újinfluenzáról. Ezzel szemben a szezonális influenzában főleg krónikus betegségben szenvedő és idős emberek halnak meg, valamely másodlagos bakteriális szövődményben.

 

"Testi sértés"

Az újinfluenza kevesebb megbetegedést okoz, mint tavaly ilyenkor a hagyományos influenza - jelentette ki Wodarg. Azt mondta, kijelentését a Robert Koch Institut és az Arbeitsgemeinschaft Influenza statisztikáira alapozza. "Világos számomra, hogy a számok több mindentől függenek, egyebek mellett a felmérés intenzitásától és minőségétől. Az esetleges hibák mindenesetre csak a feltételezésemet erősítenék" - mondta.

Az újinfluenzáról naponta megjelenő, rémisztő híreket azzal kommentálta, hogy rengeteg újinfluenza-tesztet végeznek világszerte, és nagy mintában több megbetegedést is fognak találni. Ugyanakkor szerinte sok esetben nem egyértelmű, hogy a H1N1-fertőzött ember az influenza következményeiben vagy a felerősödő alapbetegségben halt-e meg.

 

Wodarg szerint nem tesztelték elég hosszan az oltóanyagokat, így emberek millióit tették ki annak a veszélynek, hogy nem elég alaposan ellenőrzött vakcinával oltották be őket. "Amellett, hogy a vakcinagyártók Európa-szerte emberek millióival szemben követtek el testi sértést - mert jogi értelemben ez annak minősül - eurómilliárdokat dobálnak ki az ablakon" - mondta. A német orvos az [origo]-nak azt mondta, kijelentéseit saját eredményeire és farmakológusok véleményére alapozza, de hogy pontosan mire gondol, azt nem fejtette ki.

 

Magyarországon eddig 58, a H1N1-vírussal összefüggésbe hozható haláleset történt. Falus Ferenc országos tiszti főorvos csütörtökön azt mondta, hogy a magyar lakosságnak eddig 26-30 százalékát oltották be. Mint mondta, a megbetegedések száma ugyan nem éri el a járványküszöböt - lecsengőben van az első járványhullám -, de Falus szerint január-februárban és áprilisban ismét a megbetegedések számának növekedésére kell számítani.

 

 

Előzetesbe helyezné a BKV korábbi személyzeti vezetőjét az ügyészség

2010. 01. 08., 14:59Utolsó módosítás: 2010. 01. 08., 16:17

 

A BKV korábbi humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását kezdeményezte pénteken az ügyészség. Sz-né Sz. Eleonórát szerdán vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt

 

Kezdeményezi a Fővárosi Főügyészség Sz-né Sz. Eleonóra, a BKV korábbi humánpolitikai igazgatójának előzetes letartóztatását - közölte pénteken az MTI-vel Skoda Gabriella, a főügyészség szóvivője.

 

Az ügyészi indítvány szerint "feltehető, hogy a gyanúsított szabadlábon hagyása esetén a még teljes mértékben fel nem derített cselekmények vonatkozásában megnehezítené az igen szerteágazó bizonyítást".

Sz-nét szerdán vette őrizetbe a rendőrség különösen nagy kárt okozó csalás gyanújával, több mint 86 millió forintos végkielégítése miatt. A rendőrség szerint a nyomozás során megállapították, hogy az igazgató közös megegyezéssel távozott a BKV-tól, majd rövid időn belül visszafoglalkoztatta őt a közlekedési vállalat. A végkielégítés kifizetése több pénzügyi, illetve munkajogi szabályba ütközött, az összeg utalványozására a nőnek nem volt jogosultsága - közölte korábban a rendőrség.

 

Az egykori vezető kilencoldalas vallomást tett, amelyben válaszolt a nyomozók kérdéseire. A gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen panasszal élt.

Elsőként a Magyar Nemzet számolt be arról tavaly nyáron, hogy a humánpolitikai igazgató annak ellenére dolgozik tovább, hogy 2008 márciusában közel százmilliós végkielégítéssel távozott a közlekedési vállalattól. A nőt ezután július végén menesztette a BKV.

 

 

Trükkökkel vittek ki százmilliókat a BKV-tól

2009. 09. 30., 15:23Utolsó módosítás: 2009. 09. 30., 22:25

 

Feljelentést tett a rendőrségen Kocsis István, a BKV vezérigazgatója, miután egy belső jelentés megállapította, hogy közel ötven esetben úgy fizettek ki több tízmilliós végkielégítéseket a cégnél, hogy a pénz a szerződés alapján nem járt volna. Több százmillió forintos kár érte a céget - állítja Kocsis, aki szerint trükköztek a titoktartási díjjal, a felmondási idővel, többhavi pluszfizetéssel.

 

A BKV megvizsgálta a 2003 óta kifizetett 10 millió forint feletti összegű végkielégítéseket, összesen 100 vezető szerződését nézték meg, nekik összesen 1,7 milliárd forintot fizettek ki távozásukkor. A belső ellenőrzés kiderítette, hogy a 100 végkielégítés körülbelül fele volt "problémás", azaz előnytelen a BKV számára, és olyan pluszkifizetéseket tartalmazott, amelyek a szerződés alapján nem jártak volna - mondta Kocsis István, a BKV vezérigazgatója sajtótájékoztatón.

 

A legtöbb problémás végkielégítést 2007-2008-ban osztották ki, amikor Antal Attila vezérigazgató és Balogh Zsolt helyettes állt a cég élén - mondta Kocsis. 15 olyan ember volt, aki a cégnél eltöltött egy év után annyi végkielégítést kapott, mint 51 ember harminc év után - derült ki az egyik, a sajtótájékoztatón bemutatott diagramból. Kocsis szerint ezek teljesen irreaális kifizetések voltak.

Kocsis ezzel a cég előző vezetését tett felelőssé a BKV végkielégítési botrányaiért. Antal Attila még Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes javaslatára került a közlekedési vállalat élére 2007 elején, de alig több mint egy évvel később, 2008 márciusában távozott is posztjáról. Az őt néhány hónappal később váltó Kocsis és Hagyó között idén nyáron nyílt háborúskodás kezdődött, amiből végül Hagyó meggyengülve került ki, a BKV felügyeletéről is lemondott.

 

A végkielégítések során több trükköt alkalmaztak a vezérigazgató szerint. Az egyik ilyen a titoktartási díj volt, ilyesmi elvileg nem létezik a BKV-nál. Négy embernek összesen 28 millió forintot fizettek ki titoktartási díj címén. A jelentés szerint előfordult, hogy valaki a rögzített 12 havi járandóság helyett 14 havi pénzt kapott meg távozásakor, egy ember esetében ez 6,1 milliós pluszkiadást jelentett a BKV-nak.

Egy másik trükk szerint határozatlan időre kötött szerződéseknél határozott idejű feltételeket alkalmaztak. Ez két esetben 29 millió forintos kiadást jelentett. Előfordult az is, hogy nem harmincnapos felmondási időt számoltak, hanem 365 napot - ez azt jelenti, hogy egyhavi helyett egyévi bért kapott meg a távozó vezető. Erre két ember esetén 43 millió forintot fizetett ki a BKV.

 

Ezek a trükkök Kocsis szerint összesen 34 ember esetében 508 millió forintot tettek ki.

A vezérigazgató szerint felmerül a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó bűncselekmény gyanúja. Ezért feljelentést tett a rendőrségen - tette hozzá.

A vizsgálat, a hozzá kapcsolódó prezentáció, és a BKV 2006-tól megkötött szerződéseinek listája elérhetők a BKV honlapján. Közzétették azokat a szempontokat is, amelyek szerint a jövőben megkötik a menedzserszerződéseket. Nem lesz például titoktartási díj, a szerződéseket a Munka törvénykönyvének figyelembevételével kötik meg, és a prémiumokat a feladatok elvégzéséhez igazítják - sorolta Kocsis.

 

Az [origo] megkérdezte a vezérigazgatót, nyilvánosságra hozzák-e azok nevét, akiknek többet fizettek ki távozásukkor, mint a szerződésük alapján járt volna. Kocsis a személyiségi jogokra hivatkozva azt mondta, nem árulják el azok nevét, akik már nem dolgoznak a közlekedési cégnél. Az [origo] kérdésére, hogy megpróbálják-e visszaszerezni a jogtalanul kifizetett összeget, Kocsis azt válaszolta, hogy a BKV jogászai megvizsgálják ennek lehetőségét. A tanácsadói szerződésekről szóló vizsgálatot később készítik el - tette hozzá.

Antal Attila - aki jelenleg a Vértes Volán vezérigazgatója - az [origo]-nak azt mondta: nem ismeri a jelentés részleteit, így azokat nem tudja minősíteni. Mikor felsoroltuk a vizsgálat főbb megállapításait, megismételte: nem ismeri a részleteket, így nem akar reagálni. Antal azt állította: a vezérigazgatósága idején nem történtek jogszerűtlen dolgok a BKV-nál. Arra a kérdésünkre, hogy a rendőrség megkereste-e már a BKV-s nyomozások miatt, mindössze annyit mondott: a nyomozásnak nyilván megvan a maga folyamata.

 

Alapvetően pozitív Kocsis István BKV-vezérigazgató feljelentése a menedzserszerződések miatt, de a nagyobb hányadot kitevő tanácsadói szerződésekről még mindig nem beszélnek - reagált a sajtótájékoztatón elhangzottakra Tarlós István, a fővárosi Fidesz-frakció vezetője. A politikai felelősség megkerülhetetlen, nyilvánvalóan látszik, hogy "talicskával tolták kifele a pénzt" a BKV-ból - mondta Tarlós.

 

A BKV rendbetétele első lépésének tartja Horváth Csaba, hogy a cégnél lezárult a végkielégítések és a menedzserszerződések vizsgálata - tudatta szerdai közleményében a közlekedésért is felelős főpolgármester-helyettes. A szocialista politikus kijelentette, a most lezárult vizsgálat tapasztalatait felhasználva, a Fővárosi Közgyűlés október 12-i rendkívüli ülésére új, az összes fővárosi tulajdonú gazdasági társaság vezetőségére vonatkozó javadalmazási szabályzatot terjesztettek be.

 

 

Kocsis: Mindenkinek vannak támogatói

2009. 10. 07., 8:39Utolsó módosítás: 2009. 10. 07., 12:58

Ez a cikk 93 napja frissült utoljára. A benne szereplő információk a megjelenés idején pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 

 

Nem ő nyitotta ki a csontvázakkal teli szekrényt a BKV-nál, és érzékelte, hogy politikai támadásoknak van kitéve, de arról nem akar beszélni, hogy kik támogatták a Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármester-helyettessel folytatott harcában. Azt állítja, mióta ő vezeti, jó útra tért a BKV és - bár a cég vizsgálati jelentéséből más derül ki -, állítja, hogy nem az ő aláírása szentesítette Magyarország legmagasabb állam által fizetett alapbérét. Interjú Kocsis Istvánnal, a BKV vezérigazgatójával.

- Hány feljelentést tett eddig a rendőrségen a BKV-nál történt korrupciógyanús ügyek miatt?

- A Soda Kft. két szerződése - luxusmetrós tanulmány, a fogaskerekű, libegő, sikló népszerűsítéséről szóló tanulmány - miatt, az Optimismónak a fénymásoló-állomány felméréséről szóló szerződés miatt, a humánpolitikai igazgató 100 milliós végkielégítése miatt, valamint a többi indokolatlanul kifizetett végkielégítés miatt.

- Több mint egy éve ön a vezérigazgató, ezeknek az ügyeknek nem kellett volna már korábban kiderülniük?

- Azok készítették az átadás-átvételi dokumentumokat, akik ezeket a dolgokat csinálták, sejtheti, hogy miért nem találtunk semmit az átvételi iratokban az indokolatlan kifizetésekről. A BKV raktárában 150 tonna irat található, ha nincs valamilyen információ, ami alapján el lehet indulni, akkor nagyon nehéz az irattömegből ezeket kibogarászni. Ez nyilván nem is a vezérigazgató dolga, hisz a BKV-nak minden évben rendes mérlege volt.

- Ha nem lettek volna a Szalainé 100 milliós végkielégítéséhez kapcsolódó botrányok, akkor nem derült volna ki, milyen pazarlás folyt a BKV-nál?

- Ezt nem állítom, előbb-utóbb minden kiderül.

- A BKV végkielégítésekről szóló jelentéséből az derül ki, hogy ön is kötött menedzserszerződéseket. Klados Gusztávnak, a DBR Metró projektigazgatójának a 8 milliós fizetését például maga hagyta jóvá.

- Ez igen nagy tévedés, Klados már a BKV-nál dolgozott, amikor én idejöttem.

- A DBR Metró Projektigazgatóság élére maga nevezte ki, akkor ugrott meg jelentősen Klados fizetése.

- A munkaszerződésében lévő összeg már akkor megvolt, amikor én idejöttem. Nem DBR-igazgatóként is 7,9 millió volt a bére.

- A vezérigazgatói kinevezése után ugrott meg a fizetése.

- Ez kizárt dolog. Ezek hamis információk.

(Klados alapbére a BKV honlapján olvasható vizsgálati jelentés szerint 2008. szeptember 1-ig 1,9 millió volt. 2008. szeptembertől, vagyis amikor Kocsis a BKV élére került, 3,5 millióra, majd a DBR élére való kinevezéssel 2008. októberben 7,8 millióra nőtt. A BKV később ezt, Klados prémiumára vonatkozó kiegészítésekkel pontosította, erről keretes írásunkban olvashat - a szerk.)

- Megnéztem a BKV honlapján a vizsgálati jelentést, abban az szerepel, hogy 2008. szeptemberben...

- Klados urat mint nemzetközi szaktekintélyt hozták ide a BKV-hoz. Olyan javadalmazást kap ma, ami kisebb annál, mint amit ő annak idején kért.

- Idén januárban még tovább nőtt a fizetése, 7,8 millióról 8,2 millióra emelkedett.

- Ötszázalékos kötelező béremelés volt a BKV-nál, így nála is. Ha ezt ki akarják forgatni, igen durva leszek. Foglalkozhatnak vele, hogy Klados mennyit kap, de semmi közöm hozzá.

- A rendőrség a BKV-val szerződő 61 cég dokumentumait kérte be. Ezek között hat olyan cég is található, amellyel maga kötött szerződést.

- A BKV 2007-ben körülbelül 800 millió forintot költött tanácsadói szerződésekre. Jól látszik, hogy 2008 szeptemberétől - amikor a BKV-hoz jöttem - decemberig, ez már jóval kevesebb. Azok a szerződések, amelyeket én kötöttem, hasznosak voltak a cég számára. Sosem mondtam azt, hogy egy cégnek nincs szüksége tanácsadói tevékenységre. Olyan tudást veszünk meg ezzel, amivel mi nem rendelkezünk. De az is fontos, hogy ezeknek a büdzséje rendben legyen. Az általam aláírt szerződések összege nem éri el a 100 millió forintot.

- Az Everest Capital például azért kapott körülbelül 24 millió forintot - 82 ezer eurót -, hogy a BKV hitelfelvételi lehetőségeit vizsgálja.

- Az összes szerződés, amit én írtam alá, nem éri el a 100 millió forintot.

- Július 3-án találkozott Hagyó Miklós MSZP-s főpolgármesterrel. A találkozó után Hagyó azt közölte: tudatta önnel, hogy az MSZP bizalma megrendült önben. A BKV pedig azt, hogy korrekt az együttműködés a vezérigazgató és Hagyó között. Mi történt ezen a találkozón?

- A találkozón áttekintettük a BKV előtt álló feladatokat, és a legteljesebb egyetértésben köszöntünk el egymástól.

- Hagyó Miklós másnap is megismételte, hogy az MSZP bizalma megrendült önben. Ez nem került szóba, amikor Hagyóval beszélt?

- Még egyszer mondom, a találkozón áttekintettük a BKV Zrt. előtt álló feladatokat, és a legnagyobb egyetértésben köszöntünk el egymástól.

- Zökkenőmentes volt a munkakapcsolata Hagyóval, vagy voltak konfliktusok?

- Úgy gondolom, hogy ennek nincs jelentősége az olvasó számára, nem tudom, mire akar kilyukadni.

- Rekonstruálni szeretném, mi történt. Például, hogy hányszor találkozott Hagyóval július 3-a után?

- Egy ideig nem is találkozhattam vele, mert szabadságon volt. De mikor megjött, akkor találkoztunk többször.

- Burány Sándor, az MSZP budapesti elnöke és Steiner Pál, a fővárosi MSZP-frakció vezetője augusztus 13-án azt mondta: a BKV-vezérigazgató menesztését kezdeményezik. Hogyan verte vissza ezt a támadást?

- Ezt önöknek kell értékelni. Én csak annyit tettem, hogy elmagyaráztam, hogy milyen dolgok történtek a BKV-nál.

- De, gondolom, azt érzékelte, hogy támadják.

- Persze.

- Hogy próbálta feloldani a konfliktust?

- Semmi más nem tettem, mint védtem az igazamat.

- Hogy sikerült megfordítani a játszmát? Beszélt emberekkel, meggyőzte a főváros vezetését?

- A személyemmel kapcsolatos vádakat cáfoltam, és bizonyítottam, hogy azok hamisak. Gondolom, ez vezetett eredményre. Ennyi, ilyen roppant egyszerű.

- Kormányzati részről sem kapott támogatást senkitől?

- Kitől?

- Demszky Gábor a Magyar Narancsnak adott interjúban azt mondta: "Eleinte az volt a miniszterelnöki szintű álláspont, hogy Kocsist éppen kirúgták a Magyar Villamos Művektől, semmiképpen nem lehet kinevezni. Később viszont informális csatornákon az jött a szocialistáktól, hogy csak ő lehet a BKV vezetője."

  • Ez egy évvel korábban volt. A pozíciómat pedig pályázaton nyertem el, amit közzétettem az interneten, hamarabb, mint ahogy kineveztek volna. Így kerültem a céghez tavaly szeptemberben. Maga pedig az idei nyári eseményekről beszél, az időben egymástól elég távol van.

     

 

Az MSZP fővárosi szervezetének egyik, Hagyót támogató vezetője azt mondta az [origo]-nak, hogy Szekeres Imre elnökhelyettes a háttérben biztosította Kocsist a támogatásáról.

- Nem kívánok belemenni abban, hogy ki támogatott, vagy ki nem. Én a személyemet ért vádakat, rágalmakat cáfoltam. Nem gondolja, hogy fel kellene fednem, kik a vélt vagy valós támogatóim. Önnek is vannak szerintem támogatói.

- Nekem nincsenek.

- Dehogy nincsenek. A családja nem áll ki maga mellett?

- Azért az más, mint ha valakinek vannak politikai szövetségesei.

- Az is támogatás, de nem csak annak van jelentősége, hogy kik a támogatók, hanem annak is, hogy az ember mennyire biztos az igazában és azt hogyan tudja bebizonyítani.

- Mégis sikerült fordítani a helyzeten. Hogyan?

- Erről nem kívánok beszélgetni, de szívós munkával sikerült bebizonyítanom az igazságot.

- A végkielégítési ügyekkel sikerült elterelni a figyelmet az MVM által kötött szerződések miatti támadásokról (Kocsist több támadás érte amiatt, hogy az MVM az ő vezetése alatt kötött furcsa szerződéseket. Kocsis szerint az őt emiatt érté támadásoknak semmi alapjuk - a szerk.). Sikerélménynek könyveli el ezt?

- Sikerélmény az, amit a BKV érdekében eddig tettem. Az a rejtett feltételezés van a kérdésében, hogy a BKV-nál lévő ügyeket én robbantottam ki. Ez nem igaz.

- Nem erre céloztam.

- Ha a vizsgálataink alátámasztják azt, hogy a BKV-nál korábban rossz dolgok történtek, azt nem szabad elkendőzni. Többeknek biztos sérti az érdekeit az a vizsgálatsorozat, amit a BKV-nál elvégeztünk. Örülni ezeknek nem lehet, hiszen ebből a BKV-nak kára származott. Az azonban igaz, hogy a vizsgálatot korrekt módon végigvittem, annak érdekében, hogy ne legyen elkendőzve semmi. Ez az érdekemben is áll, mert nem lehet kozmetikázni, a felelősöket meg kell nevezni. 2008 szeptemberétől, mióta a BKV élén állok, nem talál olyan kifizetést, ami a BKV számára hátrányos lett volna.

- A Blikk számításai szerint a BKV vezérigazgatósága mellett még 19 különböző munkakört tölt be különböző szervezeteknél.

- Egy állásom van, a BKV Zrt. vezérigazgatója vagyok. Az, hogy több helyen van társadalmi megbízatásom - tudományos, gazdasági, sport és egyéb területen -, nem összekeverendő azzal, hol vagyok alkalmazásban. A társadalmi tisztségek ellátása a saját szabad időmből történik, a felkéréseket pedig megtiszteltetésnek tekintem. A Blikk írása félrevezető, valótlanságot állít, amiért a bíróság előtt fog felelni.

- A Magyar Villamos Műveknél történtek miatt nyomozást folytat a Nemzeti Nyomozóiroda. Önt már megkereste a rendőrség?

    -Senki nem keresett.

 

 

16 komment

Franky 2009. 10. 10. 21:40

Nem értem... Itt miért nem az előzetesben védekeznek, akik a nép vagyonát sikkasztják el szerződéses köntösbe burkolva? Miért vannak még pozicióban? Hová tud még ez az ország rohadni?

15 cvolftars 2009. 10. 09. 10:38

oli52, annak a három embernek van bőr a képén, ha arcuk nincs is. A víziló és a rinocérosz csak a ma született hamvas baba bőrével rendelkezik ezekhez képest.
A pártok közötti csata pedig színjáték a népnek, az úgynevezett gengszterváltás annyi volt, hogy szétszéledtek különböző pártokba és igyekeztek elhatárolódni az előző negyven évtől. Most is ezt csinálják ugyanazok, legfeljebb a hozzájuk csapódó
fiatal "tehetségek" számítanak újnak. A jobb és baloldal kitalálásával semmi mást nem tesznek, mint megosztják a társadalmat. Oszd meg és uralkodj. És mindkét oldalon vidáman, jól élnek, hiszen akit kirúgnak ebből a rétegből, az mindig fölfelé bukik. No börtön, no munkaközvetítő, no lecsúszott élet. No, kell ennél több? Ti lehet, azt mondanátok, hogy nem. De ők nem ismerik ezt a szót akkor, ha róluk van szó. Ha az összes bűnöző visszaadná amit a BKV-tól ellopott és lop, vajon hány buszt lehetne belőle venni? És hányan vannak megvádolva, esetleg vizsgálati fogságban? Naiv aki azt gondolja, hogy valaki rács mögé kerül közülük.
És ez csak a BKV. Országunk bűzlik mint a latrina az ilyen ocsmányságoktól, de az igazságszolgáltatás orra bírja a büdöset, vagy ha már nem, valamelyik maffiózó küld nekik gázálarcot a további megpróbáltatásokhoz.
Sajnos senkit nem fognak bilincsben elvinni, Szalainé akkor már rég a csukdában lenne, de nem. Pedig a napnál világosabb, hogy amit csinált az nem egy kis bolti lopás, Nem lehet egy téglát feláldozni a házból, mert akkor dőlne az egész. Ugye értitek, kedves kőműves társaim?
Még egy megjegyzés: Hagyó+Burány=MSZP

14 oli52 2009. 10. 08. 20:02

Ha annak a 3 embernek lenne bőr az arcán, akkor egyhavi fizetését felajánlaná annak a több gyermekes anyukának, aki hivatásos katonának állt, hogy ne árverezzék el a lakásukat.

13 oli52 2009. 10. 08. 19:12

Na, elolvastam az interjút is végig. ,,2008 szeptemberétől, mióta a BKV élén állok, nem talál olyan kifizetést, ami a BKV számára hátrányos lett volna." - idézet Kocsis István Úrtól. Ha ma kiderült, hogy három ember nem jár be dolgozni, és ezért havonta több, mint 2 millió forintot vesz fel, akkor kérdem én nagy tisztelettel: ez nem hátrányos kifizetés a BKV-nál?

12 zozobp 2009. 10. 08. 18:57

Az ilyen teheneket le kéne vágni..

Azért remélem szépeket álmodik az öreg éjszakánként...

11 oli52 2009. 10. 08. 18:55

Az egyik 1/ 7-es híradó újabb BKV-s híre. Van 3 igazgató beosztású ember, akinek havi fizetése mintegy egymillió forint + 120 százalék prémium. És itt jön, amit már nem lehet ép ésszel felfogni. Ez a 3 ember nem jár be dolgozni. Nem kötelesek. Hogy ezért még prémium is jár, és 5 perccel azután, hogy ez kiderül, még nincs kirúgva ez a három ingyenélő, meg az, aki szerződött velül, az már gyomorforgató. A Felügyelő Bizottsági ülés után pedig azt mondják: valamit ki kell találni. Például azt, hogy visszahelyezni őket a munkába, akkor van esély, hogy hibázzanak, és így fel lehet mondani nekik. Szégyellem, hogy Magyarországon élek.

10 öregpista 2009. 10. 08. 14:39

Az "érinthetetlen" szent tehenek pártfüggetlenek, ezért tudnak kormányoktól függetlenül a csúcson maradni.Nézzék meg ezek az örök nyertesek mindig a hierarchia csúcsán álló személyek, akik gyakorlatilag egyszemélyben donthetnek akár milliárdokról is.Mindegyik párt ( és személy is ) részesül a lenyúlt pénzekből, tehát egyik sem érdekelt abban, hogy eltávolítsák a "jó" vezetőt.Így van ez Tocsiktól Princen át Kocsis Úrig. Prinz ugyan túl lőtt a célon és menni kényszerült, de a mintegy 300 milliárdos bankkonszolidációt végül is 3 millióval megúszta. Erre is a teljes felmentése után az egyik bíró szemérmessége miatt került sor.Ez a néhány tucat univerzális menedzser mindenhez egyformán ért, az atomenergiától a közlekedési ágazatig, tehát mindig az első számú vezető marad.Az egyetlen büntetés az lehet, hogy az egyik nagyvállalat vezérigazgatói székéből átültetik egy másik nagy vállalat elnök-vezérigazgatói székébe.
És mindez folytatódik, amíg a parlamenti pártoknak 7-8-szor annyi pénzre van szükségük, mint amennyi jelenleg jár nekik a büdzséből. És nem is ezt tartom a legszomorúbbnak, hanem azt, hogy valóban tehetséges és rátermett fiatal szakemberek, akik a szenttehenek jövedelmének negyedéért is szívesen és jól ellátnák ugyanazt a munkát, nem juthatnak bizonyítási lehetőséghez.

9 durrogenes 2009. 10. 07. 18:29

Reméljük nem csak keresni fogja az NNI hanem el is viszi, természetesen bilincsben.Kovács et azért ilyen szupermen 20 cégnél mert ő tudja a címet aki elintézi az offshorcégeket!! amellyel ki lehet lopni a pénzt az állami kasszából! ezért ilyen keresett ember. Ez az mszp módi de azt hiszem a fidesz is szemet vetett már erre az értékes emberre. nekik is kell az ilyen.

8 di Azevedo 2009. 10. 07. 17:44

Ebben az interjúban benne van minden ami Országunkat idáig juttatta. Hazugság, képmutatás, metsző arrogancia, perrel fenyegetőzés, öntömjénezés, és minden ami ezekből adódik. De sajnos még joguk van rá.

7 Lala 2009. 10. 07. 16:45

hm-mel egyetértek. Tőlünk még többet elvenni, nem adni béremelést, sem prémiumot, hogy -nem csak a bkv-nál-, hanem sok cégnél is megmaradjanak a 2-3 milliós fizetések és az évvégi 10-20 milliós prémiumok a felsővezetőknek. Ha az előző rendszer gazdasága torz volt, akkor a mostani milyen??? Röhej az egész. Ennél már csak az röhejesebb, hogy még pont a bkv készítette az infantilis reklámjait a bliccelőkről... Gondolkodott-e már valaki azon, hogy normális-e az, hogy sok Bp.-i dolgozónak egy évben (12 hónap) 1-1,5 hónapig csak azért kell güriznie, hogy utazni tudjon a városon belül? Szánalmas ez az egész. Ha így folytatjuk, nemsokára mi leszünk Európa szégyene.
A legszomorúbb viszont az, hogy 20 évvel a rendszerváltás után itt tartunk... És sajnos többségében ugyanazok a "tisztelt" vezetők vannak mindenhol. A parlamentben is...

btakcs3 2009. 10. 07. 13:25

IRATTÖMEGBŐL KIHALÁSZNI?
A JÓÉDES...
Komolyan úgy gondolja ez a lény, hogy egy józan ésszel élő XXI. századi ember elhiszi, hogy 100.000.000 Ft csak úgy eltűnhet anélkül, hogy feltűnést keltene? Ez két busz ára! Ennyit már 10-szer bejelentenek a híradónak!
Azt akarja elhitetni, hogy ennek csak papíralapon van nyoma?
Nyilván 200 Ft-os címletekben fizették ki a házipénztárból!
Remélem a választás éjszakáján elkapják amint próbál átszökni a határon...

5 Batorkeszi 2009. 10. 07. 11:57

Ha ilyen ingatag lábakon álló "alibi" megállja a helyét, akkor itt tényleg nincs remény! Menekülni kell innen!
És milyen pofátlanul magabiztos ekkora kupac kaki tetején!

4 remete 2009. 10. 07. 11:22

Az a legszomorúbb az egészben hogy mindez az MSZP tudtával tőrtént.

3 hm 2009. 10. 07. 11:12

"- Idén januárban még tovább nőtt a fizetése, 7,8 millióra, 8,2 millióra emelkedett.

- Öt százalékos kötelező béremelés volt BKV-nál, így nála is.
"
Hát még jó, hogy nincs válság. Meg, hogy gazdaságos és fejlett a BKV ugye, meg jól karbantartott minden. Meg jól haladnak a 4es metró lukak furkálásai...Meg, még jó hogy nem adnak pár papírfecnié tanácsadás néven 100milliókat még jó. Szóval, megérdemli azt a 8.2Millió forintot, a munkásoktól akikre épül, azoktól meg azt javaslom vegyenek még el, hogy megtudják emelni 9millióra, szegény, nehogy kenyéren meg vízen kell élnie. Ez senkit sem zavar egyébként?

2 zozobp 2009. 10. 07. 11:03

Bocsánat nem vásárlás hanem bérlés volt de a lényeg ugyanaz marad.

A kifizetésekben az ő vezetése alatt történtek az MVM-es munkája során.

Most a BKV-nál bizonygatja hogy minden rendben van de erre miért nem kérdeznek rá?

Ja gondolom akkor szóba sem állna az újságírókkal...

1 zozobp 2009. 10. 07. 10:58

Az a szálloda vásárlás a tengerparton nem az ő ideje alatt történ mint hátrányos kifizetés?

Azt hiszem olyan összeget utaltak azért a szállodáért, amit a szálloda jelzálogosítása se fedezett volna.

Lehet hogy rosszul emlékszek?

"egymilliárd forintért vettek bérbe egy bizonyos „Mrs Istvan Kocsis” tulajdonában álló, offshore hátterű cégtől másfél éve, az előző vezérigazgató, Kocsis István idején"

Ja hogy tényleg akkor csak az MVM-et vitte most meg a BKV-t azóta lehet tényleg megemberelte magát... fátylat rá most tisztességesen végzi már a dolgát a BKV-nál..

"Az MVM-nél belső vizsgálat zajlott, mert több mint tízmilliárd forint került tavaly az állami tulajdonú óriásvállalattól offshore hátterű, ismeretlen tulajdonosi szerkezetű cégekhez. Ezekben az ügyekben az MVM feljelentése nyomán már a Nemzeti Nyomozó Iroda is eljárást folytat"

Ekkor volt Kocsis az MVM igazgatója!

Igaza lehet ezt még előtte csinálta.

 

Félmillióra büntették a bírósággal dacoló államkincstárat

2010. 01. 07., 6:46Utolsó módosítás: 2010. 01. 07., 11:05

 

Félmillió forintos pénzbírságot szabott ki a bíróság a Magyar Államkincstárra, amely az őt elmarasztaló jogerős bírósági ítélet ellenére sem működik együtt egy végrehajtási ügyben. A bírság a legújabb fejezete egy jogvitának, amely a kincstár és egy informatikai cég között robbant ki három évvel ezelőtt. Az állam számára egyre költségesebb konfliktus rendezésébe beszállt a Nemzetbiztonsági Hivatal is, a kincstár oldalán pedig feltűnt a Lamperth Mónika férjeként ismertté vált Jegesy András ügyvéd.

 

Az állami intézmények pénzforgalmát bonyolító Magyar Államkincstár (MÁK) számára napi rutin a különböző utalások végrehajtása, most azonban rákényszerült egy kínos tranzakcióra. A Pesti Központi Kerületi Bíróság ugyanis tavaly november végén 500 ezer forint pénzbírságot szabott ki az intézményre, amelyet így akar kényszeríteni kötelezettsége teljesítésére egy ellene folyó végrehajtási ügyben.

 

A november 26-i keltezésű végzésben az áll, hogy a bírságot az értesítés kézhezvételétől 15 napon belül kell kifizetni, és a dokumentumból kiderül az is, hogy fellebbezni ugyan lehet a döntés ellen, de annak nincs halasztó hatálya, vagyis a bírságot ettől még időben ki kell fizetni. Az nem világos, hogy a MÁK ezt megtette-e már, az intézmény kommunikációs osztálya ugyanis az erre vonatkozó kérdésünkre kicsit ködösen úgy válaszolt: "A bírság kifizetése iránt már intézkedett a kincstár".

Az állami intézmény számára kínos epizód egy közel három éve húzódó jogvita legújabb fejleménye, aminek előzményeiről az [origo] már tavaly márciusban beszámolt. Az ügy azzal kezdődött, hogy a kincstár 2007 februárjában szerződést bontott az IO Számítástechnikai Kft.-vel, amellyel még 2002 áprilisában szerződött a T'97 nevű számlavezető rendszer üzemeltetésének "szakmai támogatására". A bírósági iratokból kiderül, a két fél közti megállapodásnak része volt az, hogy a szoftver egyes részeinek átdolgozási joga a céget illeti meg. Ez lényegében azt jelentette, hogy a számlavezető rendszer egyes elemeihez csak úgy lehet hozzányúlni - például átdolgozni, továbbfejleszteni, más programnyelvre átírni - ha ahhoz a kft. is hozzájárul.

Ítéletek és titkok

Ennek a szerződéselemnek a nyomán indított a cég jogi eljárást a MÁK ellen a szerződésbontás után. A kft. azt kérte a bíróságtól, hogy egy szaknyelven "ideiglenes intézkedés"-ként ismert lépés keretében kötelezze a kincstárat arra, adjon ki bizonyos informatikai adatokat, valamint különböző dokumentumokat, levelezéseket és emlékeztetőket. A cég szerint azért van szükségük ezekre az információkra, hogy kiderüljön, átdolgozta-e bárki is azokat a szoftvereket, amelyekre nekik kizárólagos továbbfejlesztési joguk van.

A Fővárosi Bíróság első fokon elutasította a kft. kérését, a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2008 február végén megváltoztatta ezt a döntést, és elrendelte, hogy a MÁK-nak ki kell adnia a kért adatokat. Az ítélőtábla végzése ellen már nem lehetett fellebbezést benyújtani, a kft. szerint azonban a kincstár azóta sem teljesítette az ítéletben előírtakat.

Tavaly márciusban odáig fajult a helyzet, hogy a bírósági végrehajtó rendőrök kíséretében kereste fel a MÁK Váci úti épületét, a kincstár azonban ekkor sem tett eleget a jogerős bírósági ítéletben előírt kötelezettségének (erről részleteke ebben a cikkünkben). A Pénzügyminisztérium még aznap kiadott egy közleményt, amelyben azt állította, hogy a kincstár "számlavezető rendszerének adatai államtitkot, illetve szolgálati titkot képeznek", és ezért nem adhatták át az IO Kft.-nek a jogerős ítélet ellenére sem. "Tekintettel az adatok titkos minősítésére, a kincstár ennek a bírósági döntésnek nem tud eleget tenni, mert ezzel bűncselekményt követne el" - fogalmazott a minisztérium.

Beszállt az NBH is

Patthelyzet alakult tehát ki, amelyben egyik oldalon ott van egy jogerős bírósági ítéletet és a végrehajtásról szóló több, szintén jogerős végzést lobogtató cég, a másikon pedig az igazságszolgáltatással dacoló kincstár, amely azzal érvel, hogy ha teljesítené a kötelezettségét, akkor azzal kár érné az államot. A konfliktus komolyságára jellemző, hogy az IO Kft. által közzétett egyik bírósági iratból kiderül, hogy a kincstár mellett a titkosszolgálati tevékenységet végző Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) is bírósághoz fordult, kérve a kincstár elleni végrehajtás leállítását.

A dokumentum szerint az NBH szintén azzal érvelt a bíróság előtt, hogy a kft. által kért eszközök és adathordozók "állam, illetve szolgálati titkot tartalmaznak". A bíróság azonban elutasította a hivatal kérelmét, és emlékeztette rá, hogy "végrehajtási szakban az annak alapját képező, jogerős és marasztalást tartalmazó ítélet helyessége nem vitatható". Vagyis az NBH elkésett az érvelésével, a végrehajtási ügyben eljáró bíróság ugyanis már nem foglalkozhat azzal, hogy helyes volt-e az az ítélet, amelynek alapján elindult a végrehajtás.

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy közben az adatvédelmi biztos hivatala is eljárást indított annak tisztázására, valóban titoknak minősülnek-e azok az információk, amelyek átadására a kincstárat kötelezték. Az IO Kft. azt közölte az [origo]-val, hogy ők fordultak Jóri András ombudsmanhoz a rendőrségi végrehajtás tavaszi kudarca után, beadványukra azonban még nem érkezett válasz. Az adatvédelmi biztos hivatalában az [origo]-nak azt mondták, hogy Jóri legközelebb jövő hétfőn lesz az irodában, és mivel a kincstár ügyében zajló vizsgálat még folyamatban van, így neki kell eldöntenie, mit hozhatnak róla nyilvánosságra.

Egy tipikus probléma

Az egyre jobban elhúzódó és az államkincstár számára egyre kényelmetlenebb történet egy olyan alapproblémára vezethető vissza, amely más állami informatikai szolgáltatásoknál is megjelent. A probléma lényege, hogy amikor a különböző intézmények szerződést kötnek egy céggel valamilyen szoftver kifejlesztésére, akkor a megállapodásban sokszor az szerepel, a továbbfejlesztés joga a vállalkozót illeti. Ezzel a megoldással az állami szerv hozzáláncolja magát a céghez, mint ahogy az történt például a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség esetében, amiről az [origo] cikksorozatban számolt be korábban.

Ahogy a kincstár példájából is látszik, csúnya vége lehet annak, ha ez a szoros partneri kapcsolat megszakad, és egyelőre úgy tűnik, hogy ebben a konkrét jogvitában az állami intézmény áll rosszabbul. A végrehajtási ügy mellett zajlik egy másik per is, amelyet az IO Kft. azért indított, mert a cég szerint a kincstár nem egyenlítette ki több számlájukat, és a Fővárosi Bíróság tavaly október 20-án hozott elsőfokú ítéletében a kft.-nek adott igazat, megítélve számára a követelt 9 millió forintot, annak kamatait és több mint 900 ezer forintnyi perköltséget. A kincstár az [origo]-val azt közölte, hogy fellebbezett az ítélet ellen.

Sokasodó költségek

A pereskedés a félmillió forintos bírságon túl is komoly költségekkel járt az adófizetők pénzéből fenntartott intézmény számára. A jogvita kezdetén még saját jogászai képviselték a kincstárat, 2008 májusában azonban megbízást adtak a Jegesy Ügyvédi Irodának, így azóta a Lamperth Mónika szocialista politikus férjeként ismertté vált Jegesy András jár el a MÁK és az IO Kft. között zajló peres ügyekben. (Jegesyre a 2003-ban kirobbant úgynevezett brókerbotrányban irányult rá a figyelem, amikor a Fidesz azzal vádolta, hogy "szívélyes kapcsolatban" állt a bűnügy egyik főszereplőjével, Kulcsár Attilával. Ezt Jegesy tagadta, és pert indított az állítást megfogalmazó képviselő, Répássy Róbert ellen, aki a bíróságon azt mondta, hogy újságban megjelent fényképek és Kulcsár kiszivárgott vallomása alapján mondott "értékítéletet".)

Jegesy irodájának a megbízás kezdete óta 2,4 millió forintot fizetett a kincstár - közölte kérdésünkre az intézmény, amely szerint az ügyvédi irodát "tagjainak speciális szakismeretei alapján" választották ki (közbeszerzési eljárás nélkül, a kincstár szerint ugyanis a megbízási szerződések összege nem érte el a pályáztatáshoz előírt értéket).

Egyelőre tehát legalább közel hárommillió forintjába került a kincstárnak - és így közvetve az adófizetőknek - az IO Kft.-val való pereskedés, és ez az összeg még tovább emelkedhet. A végrehajtási ügyben kiszabott bírságnak ugyan 500 ezer forint a felső határa, de a törvény szerint akár többször is sújtható vele az, aki dacol a bírósági végzésekkel. Sőt, a Magyar Államkincstár elnöke, Kis Ágnes sem érezheti biztonságban a pénztárcáját, a jogszabály ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a bírságot az adott intézmény vezetőjére is kiszabják. Az IO Kft. ezt kérte is a bíróságtól, amely végül csak arra alapozva utasította el a kérést, hogy a cég nem tudta megadni Kis Ágnes személyi adatait, így - a végzés megfogalmazása szerint - "a kötelezett személye nem lenne beazonosítható, a kötelezettség nem lenne végrehajtható".

 

 

11 komment

naiva 2010. 01. 08. 10:28

Felháborító ami ebben az országban az államapparátus körül van. Hogyan lehet megengedni mindezt? Jog - jogkövetés stb. , pont ott nem tartják be akik velünk állampolgárokkal minden áron, azonnali szankciókat alkalmazva betartatják! " a cég nem tudta megadni Kis Ágnes személyi adatait" - na ez már mindennek a teteje, a MÁK-nál nincs munkaügyi nyilvántartás? Akkor talán újabb bírságot kell rájuk kiróni és T.Bírónak meg szakmailag nagyobb tudással rendelkezni! Na ezért tart ez az ország itt és süllyed tovább !

10 ditka54 2010. 01. 08. 08:19

"czakovili 3" Nem csak a szocik, ha nem a fidesz, az mdf, az szdsz is. Nem tudtok olyan pártot mondani, a jelen lévők, és a jövőben indulók között, akik ne hágták volna át, a törvényeket!
Akkor Te most miről is érveltél! Minden politikus aki valamilyen törvény sértést követett el, és most megszólalna a lelkiismerete, az elhúzna a fenében, hidd el egy sem maradna, meg, a 384 főből. De az új indulók a választáson sem indulhatnának el! Akkor még, kínálat sem lenne, nekem elhiheted!

9 11111 2010. 01. 08. 08:08

Magyarország, ahol élünk: velejéig korrupt. Kérdem én: mitől és kiktől remélhetjük az országunk feltápászkodását? Van-e így értelmi itt élni, van-e, lehet-e így normális jövőképe és normális emberi kilátása bárkinek is itt? Amikor a parkolóőrtől kezdve az államtitkárokig, cégvezetőkig bezárólag az derül ki: az országot fejőstehénnek nézik, és ahol lehet, lenyúlják. Milyen emberek közt élünk mi itt? És az ország egésze ilyen fertőzött, bemocskolódott. Kiábrándít az egész, ha 20 éves lehetnék, akkor leléptem volna egy tisztességes szemléletű országba, ahol szégyen a lopás, szégyen az adócsalás, szégyen a köztulajdon és közvagyon meglopása, és ahol mindezt több évtized börtönnel is sújtják.

8 ditka54 2010. 01. 08. 08:06

Nagyon sok esetben, az adófizetők pénzével játszanak, a közhivatalok. Miért kell nekem a kis állam polgárnak becsületesnek lenni, és a törvény adta jogokat betartani. Amikor egy állami intézmény is, áthágja, a törvényt! (Hol ott, neki minden betűjét ismernie kell, és be is kell tartania). Kíváncsivá tesz, nekik, mi erről a véleményük?

7 ditka54 2010. 01. 08. 07:57

A Magyar Államkincstár, tulajdon képen nem tudott volna peren kívül megegyezni? Mért játszik az adófizetők forintjával? Egyáltalán, milyen szerződést kötött, és az miért is bontotta fel?

6 Krumpli 2010. 01. 07. 10:33

A Magyar Államkincstár dolgozóit úgy, ahogy vannak kéne fenékbe billenteni. A családi pótlékot hónapokig (évekig) tart eldönteni, hogy jár-e. A telefont nem veszik fel soha, pedig az én pénzemből (is) vannak fenntartva. Írtam az Ombudsmannak is, hát, még úgy jött ki, hogy én vagyok a hibás, olyan hazugságokat talált ki a MÁK. Köszike.

5 diurnusz 2010. 01. 07. 08:52

Engem - sok más erkölcstelenség mellett - az zavar, hogy miként várható el az állampolgártól a jogkövető magatartás, ha a törvényalkotók ilyen rossz példával állnak előttünk..... MORÁLIS CSŐD!!!!!!!!!!!!!!

4 mesz 2010. 01. 07. 08:35

Így van ez több elcseszett szerződéssel! Korábban kellene gondolkozni, de valahogy akkor egyes okos embereknek nem éri meg, vagy, tévedhetetlenül okosnak képzelik magukat pártállástól függetlenül.

3 czakovili 2010. 01. 07. 07:55

Szocikáim minden törvény fölött állnak. Hát még Lompos Mónika. Persze a nép pénzén.

2 kábotr 2010. 01. 07. 07:55

megdöbbentő...fantasztikus. egy piti kis osztályvezető 1 havi jutalma..hát ez komoly itélet volt..és mennyi pénzbe került, mire megszületett ez a döntés??jesszusom, hol élünk????

1 olvasó72 2010. 01. 07. 07:39

Ez is csak Magyarországon fordulhat elő.

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.